Cím	Migráció és feketemunka Európában II. (MIGIWE II.)
Közremûködõ intézmények	International Centre for Migration Policy Development, Bécs (koordinátor) MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Károly Egyetem, Prága
Finanszírozó	Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)
Kutatás ideje	2005 - 2007
Kutatásvezetõ	Juhász Judit
Kutatók	Szaitz Mariann, Tóth Balázs
Leírás	Kutatásunkban egy kérdõív segítségével felmértük a külföldiek magyarországi szabálytalan munkavállalásával hivatásszerûen foglalkozó szakmai csoportok véleményét a kérdéskörrõl. A szakértõk többnyire egyetértenek abban, hogy az alapvetõ problémát nem a külföldiek fekete foglalkoztatása, hanem általában a fekete munka jelenti. Ennek legfõbb forrása az adó- és bérterhek nagysága. E mellett a feketemunka általános elfogadottságának, a belsõ mobilitás gyengeségének és az engedélyezés nehézségeinek tulajdonítanak nagy szerepet. A szakértõk szerint a külföldi feketemunkások kb. 60%-a magyar nemzetiségû. Csaknem 90%-uk a szomszédos országokból érkezik. A feketemunka arányát a gazdaság egészében 25-30% körülire becsülik, a külföldiekét pedig az összes feketemunka 15-20%-ára. A feketén dolgozó külföldiek számáról nagy mértékben szóródtak a vélemények, a válaszadók 30%-a 20.000-nél kevesebbre, 30%-uk pedig 100.000-nél többre becsülte. Az elmúlt 15 évet a külföldiek feketemunkájának mérséklõdõ növekedése jellemezte, az EU csatlakozás óta pedig inkább szinten maradás. A szakértõk nem értenek egyet azzal, hogy a külföldiek elveszik a hazaiak elõl a munkát és nem jellemzõ az a vélemény se, miszerint az EU legújabb bõvítése, a munkavállalási korlátozások megszüntetése jelentõs mértékû külföldi munkaerõt "szabadítana rá" a magyar gazdaságra. A külföldiek fekete foglalkoztatása leküzdéséhez elsõsorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentését tartják szükségesnek, bár kevéssé megvalósíthatónak a válaszadók. Az EU szerepét a munkaerõ-piaci és migrációs folyamatokban meghatározónak tekintik. Kiemelkedõen szükségesnek tartják az EU-n belüli szabad munkavállalás megvalósítását, egységes európai migrációs koncepció kidolgozását, az érdekelt szervek európai szintû együttmûködését és a külföldi szakképesítések elismerését. A szakértõk véleményét nem a partikuláris látásmód jellemzi, sokkal inkább az európai léptékben való gondolkodás. Hiányoznak a válaszokból a szélsõséges, idegenellenes, kirekesztõ nézetek. A kutatási eredmények azt jelzik, hogy adottak az alapok széleskörû szakmapolitikai konszenzus kialakítására a külföldiek illegális munkavállalása tekintetében.
Kutatási jelentés	Migráció és feketemunka Európában II.